Doom

Lucifer, aki ég, de el nem emésztődik, felfal, de sosem lakik jól, öl, de minden bírálat felett áll, elhozza azok végzetet, kik vele szembeszegülnek. Ő a Bukott, aki tüzes kardja hegyére hányja a lelkeket. A fény mögötti birodalom valaha kedvelt tábornokát száműzték ellenszegülés bűne miatt: ő nem hódolt be. Vashundol nagy harangja hatszor kongatta el nevét. Hatszor és hatvanszor billogozták meg szárnyait, míg végül csak füstölgő csonkok maradtak. Szárnyai nélkül kicsusszant az őt a fényben tartó kötelékekből, és üvöltve a földre zuhant. Egy kráter a sivatagban, az elveszett Paradicsom. Most indíttatás és kegyelem nélkül támad az egyetlen élő lényként, aki képes szabadon mozogni a hét sötét birodalom között. Elkerülhetetlen vágyaitól ostorozva, és elképzelhetetlen képességeitől eltorzítva, Doom Bringer magával hordozza saját poklát, akárhová is menjen. Minden ízében engedetlen. A világ előbb-utóbb Doomé lesz.