A Sápadt Fészek királyi udvarának magas rangú mágusaként Dragonus sora nem egyszerű. Bár születésétől arra esküdött fel, hogy megvédi azt, ki a Tüskefészekben ül, lelkének minden erejével gyűlöli a jelenlegi égharagja királynőt. Fiatal nemesként a Fészekben következő, legidősebb égharagja hercegnő, Shendelzare barátja és társa volt. Szívből és rendületlenül szerette, de amint tanulni kezdett, elméje inkább a misztikus tudás és az égharagja varázstudomány irányába terelte.

Az éteri kérdések megszállottjává válva nem vette észre az udvari árulás evilági jeleit, melyek egy Shendelzare elleni összeesküvésre utaltak, így nem volt lehetősége megakadályozni azt. Amikor az udvart megrázta a hirtelen és erőszakos puccs, tanulmányaiból felnézve azt látta, hogy elvesztette legrégebbi és legkedvesebb barátját. A Tüskefészek most Shendelzare kegyetlen húgáé volt, és Dragonus semmit sem tehetett. Az égharagja mágus varázsa csak az égharagja uralkodó felesküdött védelmezőjét szolgálja, így ha a Fészek ellen cselekedne, erőtlenné válna. Ragaszkodik pozíciójához, mert úgy hiszi, ez adja a legjobb esélyt, hogy egyszer igaz szerelme visszatérjen az őt megillető helyre. Eközben titkát csak Vis'nyug istennő ismeri, kinek mágiája Shendelzare-t nyomorékból a tiszta bosszúálló energia megtestesülésévé változtatta.

Bár arról álmodik, hogy visszahelyezi hőn szeretett királynőjét a Sápadt Fészekbe, arról még kétségbeesettebben álmodik, hogy visszaállítsa Shendelzare-t teljesen meggyógyított fizikai alakba. Udvari szerepének kettőssége kínozza, mert nemes és jószívű lény; azonban a legrosszabb kín mind közül elképzelni a gyűlöletet, melyet Vengeful Spirit táplálhat iránta szívében.