Karroch a vadak gyermekeként született. Anyja belehalt a szülésbe; apja Slom Utolsó Királyának patkolókovácsa volt, akit halálra tapostak fia öt éves korában. Ezek után Karroch a király állatkertjébe került tanoncként, ahol a királyi udvar állatai között nevelkedett: oroszlánok, majmok, vad szarvasok, és más kevésbé ismert, szinte hihetetlen bestiák között. Mikor az ifjú hét éves volt, egy felfedező egy olyan állatot hozott, amihez hasonlót még senki sem látott. A megláncolva a Király elé vonszolt állat beszélt, bár szája nem mozdult. Szavaival a szabadságáért könyörgött. A Király csak nevetett és megparancsolta a vadállatnak, hogy szórakoztassa; mikor az visszautasította, lesújtott rá az Őrült Jogarral, és utasítására a vadak közé hurcolták.

Az elkövetkező hónapokban a fiú, Karroch, ételt és gyógyító italokat csempészett a sebesült lénynek, de csak lassítani tudta állapotának romlását. A vadállat beszélt a fiúhoz, szavak nélkül, és idővel kötelékük addig erősödött, míg az ifjú egyszer csak úgy találta, hogy már képes válaszolni is; sőt most már az összes lénnyel tud beszélni a Király állatkertjében. Aznap éjjel, mikor a vadállat meghalt, a fiún úrrá lett a düh. Az udvar állatait lázadásra bátorította, és kinyitotta ketreceiket, hogy ámokfutásba kezdhessenek a palota területén. Az Utolsó Királyt szétmarcangolták a felfordulásban. A zűrzavarban egy királyi szarvasbika meghajolt az őt kiszabadító fiú előtt; Beastmasterrel a hátán átugrotta a birtok magas falait, és megszöktek. Az immár férfivá érett Karroch, a Beastmaster nem vesztette el a vadon állataival társalgás képességét. Olyan harcossá nőtt, aki eggyé vált a természet vadságával.